A befagyott Ipolyon
Korcsolyáztam. Előbb fakorcsolyán, aztán igazin. Még csak tétován mozogtam a befagyott Ipolyon, s féltem a forgóktól: sok helyt bizony vékony…
Élet és lélek.
Korcsolyáztam. Előbb fakorcsolyán, aztán igazin. Még csak tétován mozogtam a befagyott Ipolyon, s féltem a forgóktól: sok helyt bizony vékony…
Ülök életunt szobámban,hideg teát kavarok…Körülöttem fájás-félésködhálója kavarog.Kikelek tikkadt helyemből,kinyitom az ablakots megpillantok odakint egyigéretes csillagot.Ó ha most mindent itthagynék,mennék a…
Még égnek lelkemben a karácsonyi fények, Lágy hallelúják, csillagszórók, gyertyafények. Kacagva surran a szán a délutánban, Viszhangját hallom csupán nyers…
Az erdő mély csendben, vastag hópaplan alatt szendergett. Csupaszon álltak a fák, levelek helyett hócsipke és jégcsap díszítette ágaikat, mintha…
Apa, vigyél el a csillaggyárba! Szólt a gyermek, s már fogta a kezem. Sapkát, sálat, csizmát, kesztyűt veszek! Papucs is…
Fábián Tibor új regénye gyerekekről szól, gyerekeknek – de nem csak nekik. Azok az anyukák, apukák, nagyszülők sem fogják tudni…
Nagyapánk ott ült szokott helyén a kandalló mellett, s olykor egy-egy bükkfahasábot vetett a sziporkázó tűzre. A szűzdohány füstje kék…
Élt egyszer, valamikor réges-régen, egy messzi orosz falucskában egy öreg cipészmester.Pánov volt a neve, ám senki sem nevezte Pánovnak, vagy…
Jégszakállú, deres hajú,kemény fogú december,fehér hósapkádra nézveegyre jobb lesz a kedvem. Palástodat szél repíti,fergetegben kavarog,vígan síelsz, szinte repülszbefútt domboldalakon. Kemény…
Nincsen szebb nyelv a magyar nyelvnél,Büszkék legyünk rája!Fölharsan, mint a viharnakZúgó harsonája.Zeng a bérczek ormánFelhőkkel beszélve,Fönséges nagy siralmábanFölkiált az égre,Könnyet…