Február 19-én ünnepeljük a Magyar Ápolók Napját, amelyet az Országgyűlés Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulójára jelölt ki.
Az 1848–49-es szabadságharc elején a harcokban megsebesült és kórházba került katonákat a harcra nem alkalmas férfiak ápolták. Az 1849-ben még csak segélyezés céljából alapított Nőegyletben Kossuth Lajos felesége mellett húga, Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna is fontos szerepet játszott. A forradalmi hadsereg szervezésekor a kontinensen egyedülálló módon létrehoztak egy ápolási-gyógyítási szervezetet – az így kialakult tábori kórházak a frontvonalakat követték. Új elem volt az ellátásban, hogy önkénteseket toboroztak az ápolásra, és már nők jelentkezését is várták.
Kossuth Lajos 1849 áprilisában nevezte ki legfiatalabb húgát a tábori kórházak főápolónőjének ezekkel a szavakkal: „Erősen meg vagyok győződve, hogy általánosan elismert szelíd keblednek ösztönét követve sérült vitézeinknek a kórodákbani ápolása körül akként intézkedel, mint egy anyától, testvértől s honunk hű leányától méltán megvárhatni.”
Kossuth Zsuzsanna sok szempontból úttörő munkát végzett:
–Kórházak megszervezése:
Ő és társai kórházakat alakítottak ki a harctereken és a hátországban, megszervezték a sebesült katonák ápolását, ellátását, élelmezését.
–Nővéri szolgálat:
Sógornőjével Kossuth Lajosné Meszlényi Teréziával megalapították az Országos Védegyletet, támogatásával helyi szervezetek alakultak, amelyek hozzájárultak a katonák ellátásához és felépüléséhez.
–Orvosi ellátás fejlesztése
Kossuth Zsuzsanna szoros kapcsolatban állt katonaorvosokkal és nem csak a fronton, hanem az országot vezető férfiak körében is megtalálta támogató partnereit. Így nem csak közvetve működött közre az orvosi ellátás fejlesztésében, vagy akár a logisztikai feladatokban, az orvosi eszközök és gyógyszerek beszerzésében.
–Közvélemény formálása:
Ő volt az egyik első nő, aki a háború során a közvéleményt aktívan és sok esetben sikerrel tudta mozgósítani, hogy felhívja a figyelmet a sebesült katonák helyzetére és a női ápolók szerepére.
–Nemzetközi kapcsolatok:
Kossuth Zsuzsanna kapcsolatot épített más országokban élő nőkkel és ápolónőkkel, hogy tapasztalatokat cseréljenek és támogassák egymást a harctéri ápolás terén.
Végül a szabadságharc bukása után fogságba, börtönbe került, és nem térhetett vissza a hazájába. New Yorkban halt meg 1854-ben.
Forrás: Internet
