Adventi koszorú és Adventi naptár… Ismét Készülődünk…
Ha megkérdezed gyermekedet, hogy az év melyik időszakát várja a legjobban, szinte biztos, hogy a születésnapja és a nyári szünet mellett a karácsonyt fogja említeni. Az üzleteket már október elején ellepték a csillogó-villogó ajándékok, díszek,dekorációnak szánt kellékek,az adventi koszorúk ,Mikulások mindenféle méretben, Mikulás-csomagok…otthon pedig majd szorgos kezek tervezik- készítik a dekorációkat,mézeskalácsokat,hogy az otthonunk erre az időszakra készen álljon… Mert az Adventre ilyen vagy olyan formában,de készülni kell. Valaki külsőségekben,Valaki inkább lelkiekben készül. Bárhogy is tesszük, személyes döntés. Minden háznak, minden családnak megvan a maga életvitele, szokása. De vajon tudjuk-e, honnan erednek ezek a szokások, mit is jelent az advent?
Az advent a felkészülés, az ünnepre hangolódás jegyében telik, bárhol legyünk is a világon. Valahol mindig Várjuk, keressük a karácsonyi csengő hangját, az alma, a dió, mogyoró, fahéj, mákos kalács, forralt bor stb. illatát, azaz a „karácsony illatát”. Adventi koszorú, adventi naptár készítése, mézeskalács sütés, olyan népszokás, és hagyomány, amelyek régen és most is meghatározzák ezt a különleges időszakot. Ezt a különleges készülődést… Az advent szó latin eredetű, a megérkezést jelentő adventus szóból ered.
Az ünnepet megelőző várakozás, felkészülés időszaka. Az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hét ez az időszak. Kezdete november 30-a vagy a hozzá legközelebbi vasárnap. Karácsonyig tart. Az 5. század óta tartják. A karácsony ünneplésével együtt terjedt el, a kezdetektől összetartozik a két fogalom: karácsony és advent, a felkészülés és az ünneplés. Eleinte négy, később öt hétnyi időszak volt. VII. Gergely pápa rendelte el a négy vasárnapból álló időszakot. Az adventi időszakban lakodalmat, zajos mulatságot nem tartottak – akárcsak nagyböjtben.
Az advent az egyházi év kezdete, a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka, az ünnepi előkészület lelki jellegére helyezte a hangsúlyt a kor, melyben az advent szokása kialakult. Valami féle Szent idő: a várakozás és a reménykedés ideje. Az adventi koszorú,melyről megosztok pár gondolatot, végigkíséri a karácsonyi várakozás négy hetét, megteremti az esti ima bensőséges hangulatát a családban. A koszorú, mint tárgy is szép. Különösen, ha mi készítjük. A karácsonyváró gyertyagyújtás a gyerekek meghatározó élményévé válhat, így jó, ha el tudjuk mesélni nekik, mit jelképez a koszorú.
Mert az ünnep azé, aki várja!
A koszorúkötés igen régi hagyomány…Sok példát találhatunk erre vonatkozóan. A magyar néphagyományban Szent Iván napján virágokból kötöttek koszorút. Az aratás végeztével az aratókoszorúval köszönték meg a munkások, ha a gazda jól tartotta őket. A szüret végeztével szőlőből készült el a koszorú. Az első adventi koszorút 1838-ban egy hamburgi lelkész készítette. Láthatjuk, elég friss ez a hagyomány, és bizonyítja, hogy születnek új jó szokások! A leleményes hamburgi lelkész, Johann Heinrich Wichern,aki egyébként az első gyermekotthont alapította meg Hamburgban -,egy kocsikerékből készült gigantikus fenyőkoszorút készített. Minden nap a gyerekeknek,akik már nagyon várták a Karácsonyt, gyermek-istentiszteletet tartott. A hatalmas koszorúra,melyet a plafonra függesztett, mint hatalmas csillárra, 24 gyertyát tett rá, ezzel utalt a közelgő ünnep valamennyi napjára. No,volt csodálkozás a kíváncsi gyerekek számára…Az első adventi koszorú egy szekér kerekéből készült, és huszonnégy gyertya volt rajta. Húsz piros kicsi, és négy fehér nagy. A kis pirosak a hétköznapokat, a nagy fehérek a vasárnapokat jelképezték. A koszorút fel is függesztették az árvaházban, és huszonnégy napon át minden este meggyújtottak rajta egy gyertyát. Képzelhetjük, micsoda fényárban úszott szenteste az épület! Wichern „találmánya” gyorsan népszerű lett az evangélikus templomokban is. A katolikusok közül elsőként a kölniek gyújtottak gyertyát a koszorújukon, 1925-ben. Ez már a ma ismerthez hasonlított, vagyis csak négy, a vasárnapokat jelképező gyertya volt rajta. Ugyanakkor él még a hagyománya a huszonnégy gyertyából álló koszorúnak is, főként Németországban, és akadnak, akik még mindig szekérkereket használnak „alapnak”.
Mit jelentenek a koszorún a gyertyák? A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet.
Az adventi koszorút kezdetben német protestánsok készítették, majd Ausztriában a katolikus lakosság körében is népszerűvé vált. Magyarországon is osztrák közreműködéssel került annyi más dologhoz hasonlóan. Hazánkban a rendszerváltás utáni években alakult ki az adventi koszorú hagyománya. És bevallom,gyerekként,templomba járva,én nagyon megörültem neki…Formabontó volt egy kicsit,emlékszem,amikor nagyanyámmal az első adventi héten megérkeztünk a református templomunkba és ott pompázott az úrasztalán,a maga egyszerűségével,de mégis valamilyen mondanivalóval…azelőtt ugyanis nálunk nem volt szokás az adventi koszorú,sem pedig a gyertya gyújtás… A kezdetekhez viszonyítva nagyon hosszú utat járt be az adventi koszorú és át is alakult, az ünnepi asztal ékessége lett, s a gyertyák száma négyre, az adventi vasárnapok számára csökkent. Mára számtalan színben, stílusban készülnek adventi koszorúk. Még az ajtóra is szokás kiakasztani, ezzel ugyanis a szíves vendégvárást reprezentálja. A legtöbb házban már ott a négy gyertyával díszített adventi koszorú az asztalon és vasárnaponként meggyújtjuk a gyertyákat, amelyeknek fénye talán bensőnket, lelkünket is megvilágítja, kinek reményt adva, kinek megnyugvást, kinek rádöbbenést emberi mulasztásaira. Igy lett az adventi koszorú az ünnep nélkülözhetetlen szimbóluma. És elmondhatjuk, ott van az ünnepi asztalon. A miénken is! És micsoda öröm és lelkesedés kíséretében készítjük el… A készítés fontos: mert együtt készítjük. A mi ötletünk alapján. Évek óta lelkesen készítjük és mégsem unjuk a fiaimmal. Ilyenkor is jókat lehet beszélgetni és készülni az ünnepre. Főleg arról, hogy miért is készítjük ezt a koszorút,mire készülünk,kire várunk? Majd bensőséges hangulat alakul ki az asztalnál…elkészült. És meggyújtsuk az első gyertyát…Kiscsaládunk szokásához tartozik,hogy igeolvasás mellett énekelünk is:
1.„Jézus kopogtat,gyertyát gyújtogat,
Hova belép,itt is,ott is,gyertyát gyújtogat.
2.Szívem megnyitom,térj be Jézusom,
Gyújtsd meg hitem kisgyertyáját,térj be Jézusom.
3.Kis gyertya hitem,vigyázva viszem,
Fúvó szellő el ne fújja,vigyázva viszem.
4.Sötét a világ,ragyogj kicsi láng,
Jézus felé mutass utat,ragyogj kicsi láng!”
Az énekben benne van az ünnepváró üzenet. Fontos,hogy a gyerek érezze és lássa az ünnep valódi voltát. Ahogyan minden vasárnap eggyel több gyertyát gyújtunk meg a koszorún és ahogy növekszik a fény,egyre jobban érezhetjük szívünkben,nem Akárki jövetelére készülünk és nem Akárkitől kapjuk a világ legszebb Ajándékát – a szívünkben! Isten ajándéka minden ember számára az Úr Jézus Krisztus. Mindenkié,aki elfogadja. A Karácsony az nem az ajándékozásról szól,hanem arról,hogy mi vagyunk a megajándékozottak! Mert Isten az Ő ajándékát mindenkinek egyformán adta. Ugye szeretsz ajándékot kapni? Ugye örülsz,ha megajándékoznak? Isten minden Karácsonykor megajándékoz. Fogadd szeretettel az Ő ajándékát és ne utasítsd el! Igy lehet az ünnepünk csendes, meghitt és hálás,mert noha szeretünk készülődni és feldisziteni a házunk,de az igazi készülődés ott a szívben van.
ÉS MIÓTA KÉSZÜLNEK ADVENTI NAPTÁRAK? Ha már itt tartunk, a készülődésben jelen van a gyerekek NAGY kedvence, az adventi naptár! Manapság közismertek az adventi naptárak, minden gyereknek ” JÁR” egy. Nem volt ez mindig így, ez egy kifejezetten új szokás.
Honnan ered? 1851-ben egy kreatív édesanya, Lang asszony „találta fel“ az adventi naptárt. A kisfia ugyanis folyton azt kérdezgette , mikor lesz már végre karácsony. Az anya, hogy lecsillapítsa a kisfiút, kis dobozkákat készített számára, melyek mindegyikébe egy apró finomságot rejtett el. Minden nap egyet lehetett kibontani, megenni, s lehetett várni a másnapot. A kisfiú, Gerhard Lang időközben felnőtt. Eszébe jutott egyszer édesanyja naptára.Nem felejtette el a kis meglepetés dobozokat. Arra gondolt, hogy más gyerekek is örülnének neki. Igaza volt. Amikor a Reichold és Lang képzőművészeti intézmény résztulajdonosa lett, elkészítették az első eladásra szánt naptárakat 1908-ban. Nagy sikere lett, nemsokára gyárak sora foglalkozott az adventi naptárak készítésével. Gerhard Lang 1974-ben hunyt el,igen idős korában,de édesanyjának és neki köszönhetően a gyerekek a mai napig töretlenül NAGYON kedvelik a meglepetésekkel teli adventi naptárt! Ma már könyvekből is meríthetünk ötleteket a készítéséhez. Az adventi naptár is biznisz lett, de a kreatív anyák ma is csodás dolgokat alkotnak, nagyon sok jó ötlettel kedveskednek a csemetéknek. Szükség is van a szülői leleményre, mert a mai rosszcsontok is pont olyan türelmetlenül várják a karácsonyt, mint akik 100 éve voltak gyerekek.
Molnár Malvina
