Európa jelentős részében a középkor óta választanak pünkösdi királyt.
Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket.
A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát.
Uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés, a gyorsan múló, éppen ezért értéktelen dicsőség metaforája.
Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával , zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
